Gumógyerekek

Napközben nem igen van kedvem a kézműves dolgaimmal foglalkozni, erre kiválóan alkalmasak számomra az esti órák.
A gyerekek 8-kor az ágyban vannak, és alig várom, hogy formába öntsem az elképzeléseimet. Jól át kell gondolnom a készülő mütyűröket, nem lehet rajta semmi olyan dolog, ami kivehető, elrontható, szétszedhető, (hiszen az amint a gyerekek kezébe kerül rögtön ki is jön, el is romlik, és szét is szedik - hiszen ezért gyerekek) de mégis fogdozható, szerethető, kedves dolog legyen.
Így születtek meg ezek a kedves kis gumógyerekek, amik egy kis asztalkán kapnak helyet nálunk, ezzel is közvetítve a természet változásait a gyerekek felé.( Egy következő bejegyzésben, közzéteszem az elkészítés módját is!)

Aztán a sort majd folytatják a krókusz és nárciszgyerekek, és ahogy a természet odakint, a mi kis asztalkánk is szép lassan virágba borul. (persze ehhez el kell kerülnöm az alkotói válságot!)

Napsugaras délutánt!